|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 6 találat | lapozás: 1-6 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gábor Tibor 1996. augusztus 3.Tompa Gábor Tibori Szabó Zoltán védelmére kell, igen indulatosan fogalmazva, a vitában "az erdélyi magyarség szellemi önfelszámolásához vezető útjának újabb állomását" látja. "Sötét erők működnek, hogy ezt a közösséget a kezdetleges, de engedelmes törzsek szintjére süllyesszék." - írta. Szerinte meghonosodott a konraszelekció, a nyájszellem diktatúrája. "Aki másként gondolkodik, annak levágjuk a fejét." Tompa Gábor elvadult nemzeti érzeményelkről beszél. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2002. március 23.A Romák Pártjának márc. 21-én tartott brassói sajtótájékoztatóján Gábor Tibor elnök elmondotta, bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy például Bodolán arra késztették a cigányokat, románoknak vallják magukat. Sok esetben ceruzával töltik ki az ívet. /(Tóásó Áron Zoltán): Népszámlálás 2002. Ha nehezen meghatározható az anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2003. március 5.1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./2014. február 9.Perelnek a számvevőszékkelAz Állami Számvevőszék az elmúlt évben több polgármesteri hivatalnál ellenőrizte a közpénzek felhasználásának módját, és sok esetben törvénytelenséget állapított meg. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala több esetben is vitatja a számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, és az előírt intézkedések miatt perel. Hasonló bírósági eljárásokat kezdeményezett a megyei önkormányzat és a Csíkkarcfalva Polgármesteri Hivatala is. számvevőszék az elmúlt évben több polgármesteri hivatalnál ellenőrizte a közpénzek felhasználásának módját a 2012-es évben, és sok esetben törvénytelenséget állapított meg. A hatóság honlapján megtalálható jelentésben példaként hozzák fel a Csíkszeredában történt esetet, amikor a számvevőszék szerint jogtalanul fizettek ki 77 000 lejt egy beruházás alkalmával egy cégnek a munkálatok felügyeletéért úgy, hogy ugyanez a beruházó Országos Örökségvédelmi Hivatal megbízásából az építőtelep vezetőjének is feladata volt. A város érdekeit képviselték Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere kérdésünkre elmondta, a Mikó-vár felújításához kapcsolódik az említett eset, azért bíztak meg a munkálatok felügyeletével egy céget konzultációs szerződés alapján, hogy az a város érdekeit képviselje. „Úgy láttuk, fontos, hogy legyen beleszólásunk a felújításba, és a törvény lehetőséget ad arra, hogy a felügyelettel konzultációs szerződés alapján egy szakembert bízzunk meg. Ezt akkor az önkormányzati képviselő-testület is elfogadta” – mondta Antal, hozzátéve, erre azért is szükség volt, mert az építőtelep-vezető az Országos Örökségvédelmi Hivatal szempontjait képviselte, és ez nem mindig egyezik meg a tulajdonos szempontjaival. A városháza megóvta a számvevőszék megállapításait, ezt elutasították, ezért most per van folyamatban. A jövedelmi pótlékokat is vitatják A számvevőszéki jelentés szerint jogtalanul fizettek ki 171 000 lejt a csíkszeredai polgármesteri hivatal alkalmazottainak különböző jövedelmi pótlékok formájában. Az alpolgármester szerint országszerte ismert jelenségről van szó, a vonatkozó törvény nem egyértelmű. A bérek újraszámításakor a pótlékokat beépítették a fizetésekbe, ennek jogszerűségét a számvevőszéki jelentés vitatja, emiatt is perek vannak. „A pénzt vissza kell követelni, az alkalmazottak beperelték a polgármestert. Az egész arra megy ki, hogy az önkormányzatoknál próbálják meg szembefordítani az alkalmazottakat a vezetőkkel” – véli az alpolgármester. Késlekedő felújítás értéknövekedéssel Csíkkarcfalván egy 139 ezer lej értékű kifizetést tart jogtalannak a számvevőszék, amely elvégzett munkálatok értékének aktualizálását jelentette, holott a kivitelezési szerződés erre nem adott lehetőséget. A jenőfalvi óvoda és napközi épületének felújításáról van szó ebben az esetben – tudtuk meg Gábor Tibor polgármestertől, aki elmondta, miután az ügyben benyújtott fellebbezésüket elutasították, pert indítottak a számvevőszék ellen. A helyi Mártonffy György Általános Iskola igazgatója, Gábor János arról számolt be, hogy a kivitelezési szerződést 2007-ben kötötték meg, de utána a felújítás félbemaradt, mert a szükséges pénzt a kormány nem biztosította. Több év után sikerült befejezni, közben nemcsak az árak emelkedtek, hanem az áfa is, ezért a többletköltség, amelyet a kormány által kiutalt pénzből fizettek ki. Hibás megfogalmazásból adódó probléma A Hargita megyei önkormányzat esetében a jelentés szerint a megyei kórháznál elvégzett építkezés során kifizettek egy 513 ezer lejes összeget 2163 tonna bontásból származó törmelék átvételéért egy cégnek, amelyről nem tudtak megfelelő dokumentumokat, számlát felmutatni. Itt is felbukkan egy 358 ezer lejes összeg, amely a számvevőszék szerint az alkalmazottaknak jogtalanul kifizetett pótlékokat jelenti. „Az első esetben egy szakmai kifejezés hibás megfogalmazásából adódik a probléma, de mindkét esetben peres eljárás folyik, még nem született végleges döntés. A munkatársak ügyében a bíróság által korábban megítélt jogos illetmény miatt van ugyancsak vita, itt is újból az igazságszolgáltatásnak kell döntenie” – részletezte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Kovács Attila Székelyhon.ro, 2014. április 15.Megnehezített földeladásLátszólag nem a külföldiek dolgát nehezítették meg a földvásárlási törvénnyel, hanem a területtulajdonosokét, illetve a polgármesteri hivatalokét. Egyes csíkszéki községvezetők szerint az eddigi, igencsak esetleges adásvételi eljárásban valóban rendet kellett rakni, az viszont kérdés, hogy ez a törvény jelenti-e a megoldást. Egyelőre az biztos, hogy jelentősen megnövekszik a földeladással járó papírmunka. Habár április közepéig lett volna lehetőség külföldi vásárlóknak adni a hazai termőföldeket, a megkérdezett csíkszéki polgármesterek arról számoltak be, hogy a negyedév alatt nem érkezett ehhez hasonló kérés a polgármesteri hivatalokba. A községvezetők azt is bevallották, jelenleg a területalapú támogatások előkészítésével vannak elfoglalva, így még nem merültek el részletesen a hatályba lépett előírásokban. „Az adásvételi rendszerben rendet kellett csinálni” „Nyilvánvaló, hogy az új törvény nem fog könnyíteni sem a polgármesteri hivatal, sem a földterületet eladni akaró helybéliek helyzetén, viszont az eddigi adásvételi rendszerben valóban rendet kellett tenni” – véli Gergely András. Csíkszentmárton polgármestere hozzátette, őket adásvételi szándékkal még nem keresték meg április 11. óta, a törvény életbe lépése előtt pedig nem volt példa arra, hogy külföldieknek adták volna el telkeiket a helyiek. Megjegyezte, tapasztalatuk szerint tavasszal kevesebben foglalkoznak a területek adásvételével – ezért nem keresik őket –, az sokkal inkább a téli időszakra jellemző. Konkrét intézkedés még nem volt Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere elmondta, egyelőre még konkrét intézkedésekre nem volt szükség a törvény gyakorlatba ültetése során. Egyelőre nem tudnak állást foglalni, hogy megkönnyíti vagy megnehezíti majd a munkájukat. Mint a községvezetőtől megtudtuk, április 11-ig Karcfalván sem adtak el mezőgazdasági területeket külföldieknek. Többletfeladattal jár az új törvény A csíkszentléleki polgármesteri hivatal munkatársai korábban már egyeztettek a földtörvény hatásairól és leszögezték, hogy kinek a hatáskörébe fog tartozni a földtörvénnyel kapcsolatos ügyintézés – számolt be Pál Péter. A település polgármestere hozzátette, a jogszabály gyakorlatba ültetése többletfeladatot jelent a hivatal alkalmazottai számára. A hatályba lépést követően még nem jelentkeztek földterületet eladni, esetleg vásárolni akarók – fejtette ki az elöljáró, aki szerint a bonyolult ügyvitel elriasztja majd azokat, akik beltelkesítés szándékával mezőgazdasági területeket vásárolnának Mit ír elő a törvény? A mezőgazdasági területek adásvételét szabályozó törvény rendelkezései egyaránt érvényesek a hazai, illetve az unió tagországainak természetes és jogi személyeire. Az agrárgazdaságra használt földek adásvétele csak a társtulajdonosok, földbérlők, szomszéd földtulajdonosok és a román állam elővételi jogának figyelembe vételével történhet meg. Az eladásra szánt területtel rendelkező személynek értesítést kell benyújtania ahhoz a polgármesteri hivatalhoz, ahová a földterület tartozik: abban kérnie kell a terület eladási ajánlatának kifüggesztését és nyilvánosságra hozatalát. A kérvénynek tartalmaznia kell az eladásra szánt földre vonatkozó árajánlatot és azokat az okiratokat, amelyeket a törvény alkalmazásának módszertani szabályai fognak előírni. Az önkormányzatok feladatai A polgármesteri hivatal a kérvény átvétele után 24 órán belül köteles a hirdetőtáblájára kifüggeszteni és 30 napig ott tartani a földeladási szándékot, és ha van rá lehetősége, honlapján is megjelentetni. Ez azért fontos, hogy az elővételi joggal bírok időben tudomást szerezhessenek az eladási szándékról. Az önkormányzatoknak a benyújtott kérést, az eladási ajánlatot és a további okiratok másolatát három munkanapon belül továbbítaniuk kell Bukarestbe a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, illetve területi képviseleteihez. Az említett intézmények kötelesek honlapjukon 15 napig nyilvánossá tenni az eladási szándékot. Írásban kell közölni a vásárlói szándékot is Amennyiben egy elővételi joggal rendelkező megvásárolná a telket, a kifüggesztéstől számított 30 napon belül írásban kell közölnie szándékát a polgármesteri hivatallal, kérve igényének nyilvántartásba vételét. A polgármesteri hivatal 24 órán belül ki kell függessze az elővételi joggal rendelkező bejelentkezését, és közölnie kell ezt az illetékes szakmai hivatallal. Az eladó választhatja ki a vásárlót, amennyiben több különböző rangú elővételi joggal rendelkező személy jelentkezik az eladási ajánlat elfogadásával, hasonló feltételek mellett. Ugyancsak az eladó dönt, ha több egyenrangú elővételi joggal rendelkező nyújtja be földvásárlási igényét. Újrakezdhető az eljárás Amennyiben az említett 30 nap alatt egy alacsonyabb rendű elővételi joggal rendelkező magasabb árat kínál, mint amilyet a magasabb rendű elővételi joggal rendelkezők elfogadtak, az eladónak joga van újrakezdeni a földeladási eljárást. Ebben az esetben viszont csupán 10 nap áll az eladó rendelkezésére, hogy közölje a polgármesteri hivatallal az elfogadott vevő nevét. Értékesítés a szabadpiac elvei szerint Ha egy hónap alatt egyetlen, elővételi joggal rendelkező személy sem jelentkezik földvásárlási szándékkal, az érintett terület a szabadpiac elvei alapján bárkinek eladható – függetlenül a vevő állampolgárságától. Ezt a tényt a polgármesteri hivatallal is közölni kell. A földterület szabadpiaci eladása nem történhet meg az eladási kínálatban feltüntetett árnál kisebb értékkel – ez ugyanis érvénytelenné teszi az adásvételi szerződést teljes mértékben. Akikre nem vonatkozik a szabályozás A fent ismertetett szabályozás nem vonatkozik a beltelkek tulajdonváltozására, valamint nem alkalmazandó az első-, másod- és harmadrendű rokonok között létrejött földtulajdon-átadásra – így az öröklésre, adományozásra, eladásra –, az új tulajdonos állampolgárságától függetlenül. Ugyancsak mentesülnek a törvény előírásai alól azok az adásvételben részt vevő felek, akik április 11-e előtti szerződéssel, illetve közjegyző által hitelesített előszerződéssel és szándéknyilatkozattal rendelkeznek. Kömény Kamilla. Székelyhon.ro 2014. augusztus 16.Toronymúzeumot avattak Nagyboldogasszony búcsújánLiturgikus tárgyak, egyháztörténeti emlékek tekinthetők meg a csíkkarcfalvi vártemplom tornyában újonnan kialakított négyszintes múzeumban. A kiállítást a XV. Nagyboldogasszony Napok részeként, a pénteki szentmisét követően nyitották meg a nagyközönség számára. A toronymúzeumban megnyílt tárlat legérdekesebb darabjának többek között a 18. századi barokk stílusú oltárépítmény, a csíkkarcfalvi vártemplom egykori főoltárának megmaradt részei számítanak, ugyanakkor az 1922-ből származó kis repedt öntött harang, a mozsárágyúk, az egykori toronyóra tartozékai, miseruhák, gyertyatartók és még számos érdekes tárgy és kép is a kiállítás részét képezi. Többek között megemlékeztek Mártonffy Györgyről, a csíkkarcfalvi születési erdélyi katolikus püspökről, továbbá a 15-16. században használt kelyhekről, monstranciáról fotókat lehet megtekinteni. Régmúlt történeteket idéznek Az egyháztörténeti tárlatot a Nagyboldogasszony búcsús szentmiséjének végén mutatta be a jelenlévő karcfalviaknak és csíkjenőfalviaknak Hegedűs Enikő művészettörténész, a gyulafehérvári érsekség megbízottja. „A kiállítás az egyházközség egykori életére világít rá, a régmúlt tárgyi emlékek történeteket hordoznak. Felidéznek egyháztanácsi gyűléseket, plébánosokat, adományozókat, valamint ennek a közösségnek egy évszázadnyi történetét” – összegzett a szakember. Atyáink öröksége Kelemen Hunor, volt kulturális miniszter is részt vett a falu ünnepén. „Az atyák örökségét ismernünk kell. Ez a kis kiállítás, – amelyet a toronyban a négy emeleten készítettek el –, ahhoz járul hozzá, hogy ismereteink gazdagodjanak atyáink örökségéről, az egyházközség történetéről, Jenőfalvának, Karcfalvának életéről, múltjáról. Ez az ismeret erősíti a nemzeti identitásunkat” – fogalmazott Kelemen. Toronymúzeum „Nagyon fontos ez a múzeum a falu életében. Nagyon fontos, hogy ki tudtuk használni a templomtoronynak a belső részét, és ki tudtuk állítani azokat a tárgyakat, amelyeket a faluban még nem láttak: például a régi harangot, a régi miseruhákat, vagy éppen a keresztúti stációképeket” – sorolta Gábor Tibor, Karcfalva polgármestere. A kiállítást Balla Árpád, szászrégeni plébános áldotta meg, aki a búcsús szentmisét celebrálta. Az ünnepi alkalomból az 1541-ből származó kehelyt használta. Farkas Árpád, a Nagyboldogasszony egyházközség plébánosa pedig köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a toronymúzeum megvalósításához. A XV. Nagyboldogasszony Napokon, a toronymúzeum megnyitását követően a falu központjában felállított színpadon fellépett helyi fúvószenekar, majd este könnyűzenei koncertek szórakoztatták a helyi közösséget. Barabás Hajnal Székelyhon.ro lapozás: 1-6
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
